Gyerekhülyítő mesék, amelyeket mégis nézünk I.

Néha, ha nagyon unatkozom, és csak kapcsolgatok a csatornák között, mert már az összes létező könyvemet kiolvastam, készen vagyok mindennel, ráadásul már a család többi tagja is pihen, mindig rátalálok egy-egy agysorvasztó mesefilmre, és, ha már odajutottam ott is ragadok. S, bármennyire is idegesítő, hogy a szereplők olyan élőlények, aki, khm… nos… nem az okosságukról híresek, de végig nézem. Anya, pedig mindig is kérdezi, hogy, ha ennyire idegesít, akkor mégis miért nézem? Erre a kérdésre soha nem tudtam válaszolni. Most mégis elgondolkodtam rajta.

Ezzel a cikkel szeretném elindítani a blogom, és szintén ezzel az irománnyal, egy új sorozatot kezdenék, már, ha nektek is tetszik. :)


Akkor lássuk csak.
Az egyik ilyen mese a SpongyaBob Kockanadrág, ami biztos, hogy mindenkinek ismerős, hiszen elég sokszor megy a Tv-ben, ráadásul nagy rajongótábornak is örvend.

Ez a történet a tengerben játszódik. Főszereplőnk egy Spongyabob Kockanadrág nevű szivacs. Spongyabob egy folyton mosolygó élőlény, aki a Rozsdás Rákolló alkalmazottja, melynek a főnöke egy kapzsi rák, Rák úr. A mese főszereplőnk cseppet sem unalmas életét mutatja be, ám az alkotók néha ellent mondanak a fizika törvényeinek, mintha csak a földön lennénk. De erről majd később. Előbb lássuk azokat a szereplőket, akik gyakran megfordulnak a történetben.

 Ő itt Spongyabob. Mint már említettem a főszereplőnk. 
 

  Csillag Patrick. Spongyabob legjobb barátja. Hát nem tudom… Szerintem az egyik legidegtépőbb szereplő.

Csigusz, főszereplőnk házi állata, aki nyávog. Komolyan néha azt hiszem, hogy ő rendelkezik a legnagyobb IQ-val az egész történetben.

 Tunyacsáp a Rozsdás Rákolló másik alkalmazottja (igen csak ketten vannak) , folyton morog.

 Szandi, a Teksasból érkező mókus. Jó, azért neki is van esze! Főleg, hogy egy tudós!

 Rákúr. A kapzsi főnök.  

  Plankton, aki el akarj lopni a Herkenytyűburger titkos receptjét, és felesége Karen, aki személy szerint a kedvencem, mivel ő is a normális szereplők táborát erősíti, bár az még mindig rejtély, hogy, hogyan marad egyben egy számítógép a víz alatt.

Most, hogy így megismerkedtünk a leggyakrabban feltűnő szereplőkkel egy kicsit, az előbb említett, lehetetlen dolgokról:
Az egy kevésbé furcsa dolog, hogy a tengerben tengerpart van, de amellett nem igazán tudok észrevétlenül elsiklani, hogy az mégis, hogy lehet, hogy a víz alatt tüzet lehet gyújtani? Most képzeljük el azt, ahogy Pistikének ez a kedvenc meséje, és az iskolában a tűzről tanulnak, s az alanyunk érdekesség képen közli a Tanárnővel, hogy víz alatt lehet nyársalni. Hm… Vajon mit reagál erre szegény nő?
Aztán, mint, ahogy ezt már említettem, elég furcsa, hogy egy számítógép működik a víz alatt. Mármint, ha én bedobom a vízbe a laptopom, azt kevés eséllyel tudom majd használni azután? Vagy tévedek? Talán egy próbát megér…

Ha nektek is feltűntek ehhez hasonló furcsaságok írjátok meg kommentben, kíváncsian várom! :)

Bár mondjuk, ezeknek a meséknek lehet valóságalapja. Hiszen, ha jobban szemügyre vesszük a szereplőket, feltűnhet, hogy ezek az élőlények bizony emberi tulajdonságokkal vannak felszerelve. Vegyük szemügyre például Rák urat:
Rák úr egy kapzsi, fukar szereplő. Még a saját lányára is sajnálja a pénzt. Ráadásul rendszerint becsapja a többi lakót. Ez, bizony sok ember rossz tulajdonsága.
Aztán ott van Tunyacsáp. Ő egy olyan polip, aki fennhordja az orrát, ráadásul még egy picit egoista is.
Szóval, elég sok valóságalapja van ennek a mesének.

És ezek után valószínűleg benned is felmerült a kérdés, hogy akkor mégis miért nézem?

Egyszerű! Mert azokra az időkre emlékeztet, amikor még ovis voltam és a legnagyobb problémát az okozta, hogy ki játsszon a kutya alakú plüssállattal. Nem úgy, mint most, amikor a továbbtanulás a tét, meg, hogy hány tantárgyra tanuljak a szünet alatt. Ez afféle nosztalgiázás számomra.  Visszakacsingattok a múltba. 

Nektek mi a véleményetek ezekről a mesékről? Mi okozza most a legnagyobb problémátokat?